Tudnivalók a csótányokról

Meleg, párás környezetet kedvelő, rejtőzködő életmódot folytató, többnyire éjszaka aktív rovarok. Szaporodásuk kifejléssel történik, a petetokból kikelt lárva életmódja megegyezik a kifejlett rovarokéval.

Közegészségügyi jelentőségüket az élelmiszerek beszennyezése, betegségek terjesztése, ürülékük, levedlett bőrük allergizáló hatása, és a puszta jelenlétük okozta pszichés megterhelés adja.

Többnyire passzív úton terjednek, ha megfelelő környezetet találnak, megtelepednek és elszaporodnak.

Mindenevők, de elsősorban a magas szénhidrát tartalmú táplálékot kedvelik.

Hazánkban előforduló az ember környezetéhez kötődő (szinantróp) csótányok:

• német csótány: kb. 15mm hosszú vöröses barna rovar, a feje fölött lévő torpajzsán két párhuzamos fekete sáv található. Ez a színkombináció a lárvákon is megfigyelhető. Rendkívül szapora, fejlődése gyorsabb a többi csótányfajnál. Az ember környezetében általában a fürdőszobában, konyhában talál ideális körülményeket. Társasházakban a fűtés és csatornacsövek mentén aktívan is terjed. 
• konyhai csótány: nagy méretű, 20-30mm hosszúságú, ovális alakú, csillogó fekete-sötétbarna színű, röpképtelen faj. A hűvösebb, nyirkos környezetet kedveli, a pincék, a csatornarendszer az ideális környezet számára. Sima felületen nem képes felmászni, leginkább a talajszinten mozog.
• amerikai csótány: Magyarországon a legnagyobb termetű csótányfaj, eléri a 40mm-es hosszúságot. Rozsdabarna színű, gyengén repül. Magyarországon még nem túl gyakori, általában a meleg, száraz épületekben marad fenn.
• erdei csótány: hasonlít a német csótányra, kicsit kisebb, karcsúbb nála és hiányoznak róla a fekete sávok. Szárnyai a testén túl érnek, a német csótánnyal ellentétben repülni is képes. A lehullott avar között él, a lakásban nem telepszik meg, oda a sötétedés után a lámpafény miatt repül, vagy mászik be. A klíma melegedése miatt az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg. Betegségeket nem terjesztenek, élelmiszert nem látogatnak, ártalmukat a tömeges megjelenésük okozta viszolygás okozza.

Csótányok jelenlétére utaló nyomok

Az erdei csótányon kívül megtalálhatóak az ember közvetlen környezetében, elsősorban konyhákon, vendéglátó egységekben, társasházak vizes helyiségeiben. Jogszabály írja elő az ellenük való védekezést (lásd lejjebb), ami tartalmazza a kártevő fertőzöttség monitoringozását is. Ez általában ragasztólapos, csalogatóanyaggal ellátott csapdák alkalmazását jelenti, amiknek rendszeres ellenőrzésével hamar felderíthető az esetleges fertőzöttség. Javasolt a társasházi lakásokban is folyamatosan alkalmazni ilyen csapdákat (konyha, WC, fürdő), azokat hetente ellenőrizni, 2-3 havonta pedig cserélni. 

Tennivalók irtás előtt és után 

Gélezés előtt nem szükséges előkészületeket végezni, permetezéses kezelés előtt célszerű kitakarítani a területet, az összetakarított szemetet pedig megsemmisíteni.

Gélezés után a csapdák ellenőrzésén kívül további teendő nincs. Permetezés után az ismételt használatba vétel előtt a bőrrel érintkező felületeket le kell mosni. 2-3 nappal az irtás után  ki kell helyezni a csótánycsapdákat, azokat heti szinten ellenőrizni. A vizes takarítást mellőzni kell ameddig lehet, mivel hosszú hatású irtószerekkel dolgozunk.  

Az irtás

Megelőző jellegű kezeléskor csótányirtó gél és ragasztós csótánycsapdák kihelyezése történik elsősorban a vizes helyiségekben (konyha, WC, fürdő).

Fertőzöttség esetén a csótányok irtása az ártalom mértékétől függően csótányirtó géllel vagy permetezéses módszerrel, rovarirtó por kijuttatásával és kiűzésre alkalmas hideg köd vagy füstpatron alkalmazásával történik. Az irtás után 2-3 nappal csótánycsapdákat kell kihelyezni a kezelt területen, majd ezeket heti szinten ellenőrizni.

Nagyobb fertőzöttségkor (mivel sok petetokkal rendelkező nőstény is van, és a petetokok áthatolhatatlanok az irtószerek számára) szükség lehet egy ismétlő kezelésre kb. 3 hét elteltével.

Jogszabályi rendelkezések

Jelentős kártételük miatt, ellenük rendszeres védekezést ír elő a 18/1998 Járványügyi rendelet.

A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,

b) a szálláshelyeken,

c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),

d) a piacokon és a vásárcsarnokokban,

e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben

gondoskodni kell.

Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)–e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.

A c)–e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.