Tudnivalók a rágcsálókról
Metszőfogaik folyamatosan nőnek, ezért erőteljes rágási kényszerük van, ami a kártételük nagy részét okozza.
Az egerek néhány négyzetméteres területen is elélnek, ha nincsenek háborgatva, és rendelkezésre áll a szükséges táplálék. Folyadékigényüket általában fedezi amit a táplálékukból nyernek.
Rendkívül szaporák, 21 napos vemhességgel évente akár 5-10 almot is a világra hozhatnak, almonként átlag 5-6 utóddal, amik már 5-7 hetesen is képesek szaporodni.
Az ember környezetében a házak réseiben, régen használt bútorokban, ruhák között, zsúfolt helyiségekben alakítja ki a fészkét, általában a táplálékforrás közelében.
A patkányok táplálékot keresve több száz méteres távolságot is megtesznek, minden -az ember környezetében megtalálható- szerves anyagot megrágnak, elfogyasztanak. Ha el tudják vinni, akkor elraktározzák az élelmet.
Míg az egerek és a házi patkány kíváncsi természetű, a vándorpatkány gyanakvó az új, szokatlan dolgokkal szemben. Vemhességi idejük és az utódok száma az egérhez hasonló, a nőstények a születésük első évében már szaporodhatnak, évente akár 6-8 alkalommal is fialhatnak.
Gazdasági kártételt az élelmiszerek, papíráruk, műszaki cikkek vezetékeinek megrágásával okoznak, ürülékük és vizeletük beszennyezi a környezetüket, sokaknál a jelenlétük tudata pszichés problémákat is okozhat.
Különböző betegségek terjesztésében is szerepet játszanak (pl. pestis, tifusz, szalmonella, veszettség, stb.).
Rágcsálók jelenlétére utaló nyomok
Ürülék- és vizeletnyomok, megrágott kábelek, élelmiszer, papíráru, megtalált fészek, vagy maga a kártevő.
Tennivalók irtás előtt és után
A rágcsálók elleni védekezésben döntő jelentőségű a megelőzés. Az épületek nyílászáróinak résmentes záródásának biztosítása, a raktározott áruk rendszeres átmozgatása, a beérkező termékek, áruk átvizsgálása.
Fontos a rágcsálók által fertőzött terület alapos takarítása és fertőtlenítése.
Irtás után 2-3 héttel javasolt a kihelyezett csapdák ellenőrzése és szükség szerinti feltöltése.
Az irtás
Szóródásmentes véralvadásgátló irtószerrel feltöltött, figyelmeztető felirattal ellátott, szerelvények kihelyezésével, patkány- illetve egértilókkal, ragasztós csapdákkal, vagy rágcsálóirtó habbal történik, a helyszíni adottságok figyelembe vételével.
Jogszabályi rendelkezések
A rágcsálók távoltartásáról, irtásáról a 18/1998 Járványügyi rendelet rendelkezik.
A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
a) az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c) mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,
g) a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban
gondoskodni kell.
Ennek érdekében az a)–g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.
A h)–j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.
A h)–j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.
Folyamatos gócirtást kell elrendelni minden olyan helyen (esetben), ahol (amikor) a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett.
Az illetékes járási hivatal előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk megvonásáról stb.).